|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 4 találat | lapozás: 1-4 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Mioc, Marius 1996. december 23.A temesvári ünnepség alkalmával sem Emil Constantinescu elnök, sem kísérte egyetlen mondatban nem emlékezett meg a forradalom kirobbantásában Tőkés László szerepéről, sőt találkozni sem óhajtottak vele. Az agyonhallgatás politikáját folytatták, ezen túl nem akadályozták meg, hogy az Antenna 1 Televízióban Radu Tinu volt szekus tiszt minden bizonyíték nélkül azt állította, hogy Tőkés László püspök a magyarországi kémszolgálat ügynöke volt és Ceausescu tudtával tevékenykedett. Erre ráduplázott Sergiu Nicolae szenátor, amikor a püspök tevékenységét a forradalom kirobbantásában történelemhamisításnak nevezte. Jellemző volt, hogy Marius Mioc cáfolni igyekezett ezeket a vádakat, de nem engedték szóhoz jutni. A cikkíró feltette a kérdést: "a kormány RMDSZ-tagjai meddig engedik még, hogy tiszteletbeli elnökünket így gyalázzák"? "Mikor fog az RMDSZ vezetősége és parlamenti frakciója ebből ügyet csinálni?" Meg kell érteni, hogy a Tőkés László elleni támadás "egy jól összehangolt propaganda részét képezi". Ez a támadás "mindnyájunk, az erdélyi magyarság ellen irányul." A cáfolatokat románul, az RTV 1 csatornáján kellene közölni. /Kocsis István: Még meddig? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./2007. december 21.Traian Sima, a Temes Megyei Szekuritáté parancsnokának nyugdíjából végez tényfeltáró munkát Marius Mioc, egykori letartóztatott. Mioc ugyanis jogerősen pert nyert Traian Sima nyugalmazott ezredes és a Belügyminisztérium ellen, és azt kérte, hogy a számára megítélt 31 ezer lej fájdalomdíjat Sima nyugdíjából vonják le. „Nem akartam, hogy az adófizetők pénzéből a minisztérium fizessen, ragaszkodtam ahhoz, hogy közvetlenül Sima törlesszen” – nyilatkozta Mioc. A nyugalmazott ezredesnek így is marad elég pénze. A fájdalomdíj igénylése azt követően vált lehetővé, hogy a Traian Sima ellen 1997-ben kimondott jogerős ítéletben a gyilkosság, gyilkossági kísérlet mellett a törvénytelen letartóztatások tényét is megállapította a bíróság. Sima a 15 évi börtönbüntetésből öt év tíz hónapot töltött le. Előrehaladott életkora és jó magaviselete miatt szabadult hamarabb. 2000-ben 47 egykori temesvári letartóztatott kezdeményezett pert az ezredes ellen, de végül csak ketten vállalták a perköltségek megelőlegezését. A jogerős ítéletet hat év pereskedés után tavaly novemberben mondta ki a bíróság; ezt követően is több mint egy évbe telt, míg a törvényszéki végrehajtó érvényt szerzett neki. Mioc elmondta, jól jött a pénz, mert saját költségén jelentetett meg a közelmúltban a forradalomról egy angol és egy francia nyelvű összefoglalót. Ő írta a Tőkés László forradalmi szerepét összefoglaló egyedüli román nyelvű könyvet is. „Semmi közöm nincs Marius Miochoz. Nem én tartóztattam le, nem én adtam parancsot a letartóztatására – válaszolta a telefonon elért Traian Sima, majd megjegyezte: ilyen a romániai igazságszolgáltatás. – Úgy tekintik, mintha a Szekuritáté vezette volna annak idején ezt az országot. Mindent a mi nyakunkba akarnak varrni, pedig mi csak az állam egyik intézménye voltunk” – zsörtölődött az ezredes. „Semmi miatt nincs lelkiismeret-furdalásom” „A haza iránti kötelességemet teljesítettem” – mondta. -Három percig szóltak a szirénák december 20-án délben Temesváron annak az emlékére, hogy 18 évvel ezelőtt december 20-án a várost szabaddá nyilvánították. Ezen a napon a gyülekezési tilalom ellenére mintegy százezren gyűltek össze a város központjában, ahol az Opera erkélyén megalakult a Román Demokrata Front. A temesvári rendezvényekkel egy időben Bukarestben mintegy száz forradalmár hirdetett éhségsztrájkot amiatt, hogy rendkívül lassú ütemben zajlik a forradalmár igazolványok becserélése. /Gazda Árpád: Elperelt szekusnyugdíj. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./2013. március 27.Románia kártérítést fizet a kommunizmus temesvári áldozatainakRománia csaknem 350 ezer euró kártérítést köteles fizetni a kommunizmus 72 temesvári áldozata hozzátartozóinak az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) ítélete értelmében. A strasbourgi bírói testület úgy ítélte meg, Románia megszegte azt a kötelezettségét, hogy alaposan kivizsgálja a Ceausescu-diktatúra elleni 1989. decemberi temesvári tüntetések halálos áldozatainak ügyét. Az emberi jogok bíróságánál olyan temesváriak tettek panaszt, akiknek a hozzátartozóit megölték a forradalom megtorlására kivezényelt erők. A kommunista rezsim bukása után a román kormány valamennyiüket az elnyomás áldozataként ismerte el, a haláleseteket azonban a román hatóságok nem vizsgálták ki alaposan. A strasbourgi bíróság 2009-ben már hozott egy hasonló ítéletet ugyancsak a temesvári vérengzések ügyében. Akkor négy panaszos esetében kötelezte kártérítés fizetésére a román államot amiatt, hogy megsértette a méltányos bírói eljáráshoz való jogot. A kommunista rezsimet nyíltan bíráló Tőkés László lelkész melletti szolidaritástüntetéssel elindult temesvári forradalomban 1989. december 17. és 20. között 72 embert lőttek le a román fegyveres erők, egy asszonyt pedig egy páncélos taposott halálra. A sortüzekben 253-an sebesültek meg, 43-an pedig verés következtében szereztek sérüléseket. A kommunista hatóságok a nyomok eltüntetése céljával 43 holttestet Bukarestbe szállíttattak és elhamvasztattak. A felelősségre vonást nagy mértékben befolyásolta, hogy Romániában a baloldal vagy a jobboldal volt-e hatalmon. A Ion Iliescu államfő nevével fémjelzett posztkommunista időszakban nem vizsgálták ki a vérengzéseket. A sortüzeket elrendelő Victor Athanasie Stanculescu és Mihai Chitac tábornokok ellen csak 1997-ben emeltek vádat, azt követően, hogy 1996-ban a jobboldali Demokratikus Konvenció nyerte meg a választásokat. Mindkét tábornokot 15 év börtönbüntetésre ítélték 2000-ben, de a baloldal választási győzelme után kinevezett főügyész 2001-ben perújrafelvételt kezdeményezett, a tábornokokat pedig szabadon bocsátották. Az újabb jobboldali kormányzás idején 2008-ban jutott el ismét a legfelsőbb bíróság jogerős ítéletéig a tábornokok pere, ekkor ismét 15 évre ítélték őket. Marius Mioc, a temesvári forradalom kutatója az MTI-nek elmondta, az ügyészség csak néhány temesvári áldozat esetében állapította meg egyes katonák vagy Securitate-tisztek név szerinti felelősségét, a többi áldozatért a két tábornokot tartották felelősnek. MTI Erdély.ma, 2013. március 28.Kártérítés a kommunizmus temesvári áldozatainakRománia csaknem 350 ezer euró kártérítést köteles fizetni a kommunizmus 72 temesvári áldozata hozzátartozóinak az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) ítélete értelmében. A strasbourgi bírói testület úgy ítélte meg, Románia megszegte azt a kötelezettségét, hogy alaposan kivizsgálja a Ceausescu-diktatúra elleni 1989. decemberi temesvári tüntetések halálos áldozatainak ügyét. Az emberi jogok bíróságánál olyan temesváriak tettek panaszt, akiknek a hozzátartozóit megölték a forradalom megtorlására kivezényelt erők. A kommunista rezsim bukása után a román kormány valamennyiüket az elnyomás áldozataként ismerte el, a haláleseteket azonban a román hatóságok nem vizsgálták ki alaposan. A strasbourgi bíróság 2009-ben már hozott egy hasonló ítéletet, ugyancsak a temesvári vérengzések ügyében. Akkor négy panaszos esetében kötelezte kártérítés fizetésére a román államot amiatt, hogy megsértette a méltányos bírói eljáráshoz való jogot. A kommunista rezsimet nyíltan bíráló Tőkés László lelkész melletti szolidaritástüntetéssel elindult temesvári forradalomban 1989. december 17. és 20. között 72 embert lőttek le a román fegyveres erők, egy asszonyt pedig egy páncélos taposott halálra. A sortüzekben 253-an sebesültek meg, 43-an pedig verés következtében szereztek sérüléseket. A kommunista hatóságok a nyomok eltüntetése céljával 43 holttestet Bukarestbe szállíttattak és elhamvasztattak. A felelősségre vonást nagymértékben befolyásolta, hogy Romániában a baloldal vagy a jobboldal volt-e hatalmon. A Ion Iliescu államfő nevével fémjelzett posztkommunista időszakban nem vizsgálták ki a vérengzéseket. A sortüzeket elrendelő Victor Athanasie Stanculescu és Mihai Chitac tábornokok ellen csak 1997- ben emeltek vádat, azt követően, hogy 1996-ban a jobboldali Demokratikus Konvenció nyerte meg a választásokat. Mindkét tábornokot 15 év börtönbüntetésre ítélték 2000-ben, de a baloldal választási győzelme után kinevezett főügyész 2001-ben perújrafelvételt kezdeményezett, a tábornokokat pedig szabadon bocsátották. Az újabb jobboldali kormányzás idején 2008-ban jutott el ismét a legfelsőbb bíróság jogerős ítéletéig a tábornokok pere, ekkor ismét 15 évre ítélték őket. Marius Mioc, a temesvári forradalom kutatója az MTI-nek elmondta, az ügyészség csak néhány temesvári áldozat esetében állapította meg egyes katonák vagy Securitate-tisztek név szerinti felelősségét, a többi áldozatért a két tábornokot tartották felelősnek. Népújság (Marosvásárhely), lapozás: 1-4
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
